<a href="http://www.mora.hu/" target="_blank"><b>A MESÉT A MÓRA KÖNYVKIADÓ JÓVOLTÁBÓL LÁTHATJÁTOK!</b></a>
Fehér sipkát húzott a domb, öle, a völgy is hófehér. Vacogna kint a kisvakond meg hű barátja, az egér. De jó meleg van bent a lyukban, és finom, édes illatok...
Porcukor van a tésztájukban, ebből tépnek majd csillagot.
<p>
<p>
Karácsony van. Sok-sok ajándék hever a földön szerteszét. A gyertya táncol, a lángja ég, most egy vidámat sercen épp.
Sok régi holmi, mit levedlesz, új szerzemények nincsenek. Ami enyém volt, a tied lesz! Így osztják meg a kincseket. <p><p>
Kéne valami vacsorára! Vakond s egér a jégre megy. Ám az ételnek nagy az ára. Sokára jön hal. Végre egy!
Egy kisbaltával léket vernek, abba dobják a friss csalit. Most ráharap! Hát jól tekerd meg! Csak így lelünk ma halra itt! <p><p>
Siklik a hal - ezúttal szánon. Csak kapkodja a levegőt! Prüszköl, zihál, csuklik, ficánkol, nem fázott még így ezelőtt.
- Néha a ponty is ünnepelhet! - elmélkedett a kisvakond, s visszapottyantotta dermedt víz mélyébe a nagy vagyont. <p><p>
Hatalmas labdacsokban szállott, keringett, pörgött kint a hó. Jó volna, ha a vacsorához lenne legalább friss dió. 
Orrocskájukkal túrtak párat, s akadt fenyőcsemete. Ha édes fenyőillat árad, jobban esik a csemege. <p><p>
- Húzd ki magad! - mondják a fának. - Légy büszke, délceg és sudár! Csillog-villogj és sziporkázz csak, ha rád süt majd a holdsugár!
Rád aggatjuk a sütis tálból a holdast meg a csillagost! Úgy szép a fa, ha önmagától és édes íztől illatos. <p><p>
Fagyöngy is kéne, úgy dukálna! Kis fáradságot ez megér. Indulnak hát az éjszakába, a kisvakond meg az egér.
Nincs lámpájuk, csak gyertya fénye, előttük sárga lesz a hó. Mint zászlórúd mered az égre a kis ág és sok gyöngygolyó. <p><p>
Leszállt az est, karácsonyeste, asztalhoz ülnek az urak. A hó az ablakon belesve látja, hogy jó a hangulat.
Szerény az asztal, de a lényeg, hogy együtt van a két barát. Olyan hangosan nevetgélnek, alig értik egymás szavát. <p><p>
Végre most, az est fénypontján találgatják, ki mit kapott. Valamiféle rejtély folytán szaporodtak a csomagok!
Előbb a kisvakond csilingel:
-Bedughatod a nózidat!
- Mi lehet ez? Fogalmam sincsen! Segíthet tán a jó szimat. <p><p>
Ki kell próbálni mindent rögtön! A fehér terepasztalon útjára indulhat a pöttöm farollerrel a nagy szlalom.
A domb mögül, fa árnyékában több éber szempár kandikál.
- Játsszunk mi is! - sóhajt sóváran tapsifüles és kismadár. <p><p>
Sapkában, sálban, énekelve búcsúztatják a szép napot. Mielőtt a nap égre kelne, aludni kéne - jó nagyot.
Késő van már, és sűrű hó hull, de nem alszik el semmiképp, míg el nem mondja búcsúzóul vakond s egér e versikét. <p><p>
<a href="http://www.mora.hu/" target="_blank"><b>A MÓRA KÖNYVKIADÓ HONLAPJA ÉS WEBÁRUHÁZA</b></a> 
<p><p>
Leírás ki
Hozzászólások
Küldd tovább